Hosszan s�t�ltunk azon az �sv�nyen. Egym�st v�ltakozva mutatta meg mag�t a n�gy �vszak. Eleinte a sok gyalogl�st�l fel�l�nk�ltem, szinte futottam. Elengedtem a kezeteket, mert gyorsabb voltam. Csillog� szemmel mosolyogtam h�tra egy-egy szakasz ut�n, �s sosem n�ztek vissza r�m, mert mindig rajtam van szemetek. Nem hagyn�tok le, �gy gondoltam. Pedig el�ttem j�rtok �s ti egyengett�tek el ezt az utat itt a porban. Foszl� ruh�imban is sz�p vagyok �s  a sok gond amit okoztam kacagva old�dik a boldog pillanatokban. M�r fogn�m kezeteket, de a vil�g, az �let, n�zz�tek milyen messzi t�jakra vetett. L�tt�tok hol voltam, keveredett v�rem n�met borral, francia porral �s ez m�r mind csak az �n fak� f�ny� kincsem. Ha ti nem vagytok, semmim nincsen.

Bp. 2010. �prilis 26.