Ez csak a f�lelem, hogy nem kellek. Nem kellek neked, a vil�gnak, m�snak. Merek f�lni. Sz�vemben helyet adok ennek az arctalan �rny�kvil�gnak, hol a suttog�sok a legf�lelmetesebbek. K�zelednek, mindig csak k�zelebb �s dikt�lj�k, teremtik, nap nap ut�n �jra�lesztik f�lelmeimet. Nekem erre nincs sz�ks�gem. Nem kellenek. Rendben, tudom�sul vettem �ket, egyszer el�g lesz. Most m�r menjetek. Felsz�molom az �rny�kvil�got, �sszes�pr�m a milli�nyi t�r�tt �lmot �s sz�vembe m�r csak csupa j�t k�v�nok.

Szeretn�k �j �lmokat. B�r a k�m�letlen j�zans�g szorongat, merni akarok nagyokat gondolni. �t akarom t�rni a g�takat mik el�tt �s m�g�tt hatalmas energia�radat h�mp�ly�g. Szabaduljon egym�snak az akarat, �s amit adnak, csillanjon meg arcomon az �r�m.

T�r�m, felt�r�m �s elt�r�m korl�taimat, megtisztult akaratomat az eg�sz vil�gba kik�ld�m. Csak n�zd, l�ss csod�t, hogyan teremek magamnak akaratb�l, h�l�b�l f�nypalot�t.

Csr. 2009. november 27.