Mikor menni kell
mTimi 2009.01.27. 17:35
Mikor menni kell
Vltozs. Vlts, rzs, knyrlet, knyrtelensg, becslet, elvls.
Mikor menni kell. Mikor ezer lnc kt talajodhoz, de htad ezer meg egy tske szrja. Szomjazol, vgysz, kszlsz az jra, rzketlen beleegyezssel lpsz r az tra. Lncodat fel nem tpted, magaddal hzod a fldet s minden tske ugyangy szr, csak ppen lncod tested kr egyre jobban s jobban szorul. Leveg elszkik, izom feszl, vred elhagy s helyre tz kerl. Belevgni s vghez vinni. A sors pofonjai utn arcod jra a kz fel fordtani. Szemed nem becsukni csak elre nzni. Nemesebb jvt vrni, jobb sorsot, tbb helyet, tbb idt remlni. El kell indulni. Indulni kell, ha minden lps fj is, indulni kell, ha kicsi falud fi messze kerlnek is, indulni kell akkor is, ha szved minden hrjn a boldogtalansg jtszik. Htrahagyva titkokat, vrz szveket, s milli ki nem mondott szt, meg nem tett lelst, el nem cskolt cskot s ksi tiszteletet. Amit magammal viszek az nmagam. Szvemben, vonsaimban ket. Szvemben pedig t.
Szmolva minden eshetsggel a legjobbakat vrom. Ha ra pillanatnyi boldogtalansg ht legyen, majd mikor sikerl, akkor mr nem bnom. Addig is rtetlensgben tltm napjaim, hogy akik nem szeretik ket annyira, mint n, k mirt lehetnek a kzelkben. Akiknek nem szmt egy rints, mirt nekik jut? Nekem mirt kell tvol lennem?
Addig is temetek minden percet mit nlklk tltk.
s mgsem. Azrt, mert Ott mr megcssztam. Ott mr nem volt jv kp, ott mr nem voltak tervek, ott mr a htvge volt a vrt csoda, mikor kezemben volt pillanatnyi vsrolt trelmem zloga. Ott mr botladoztam, ott mr mosolyogva s trt kezekkel vrt az elrontott jelen Ura. Ott mr reztem, hogy rlptem egy rossz tra mert mindig s mindig vonz az t koszos pora. Mr nem nztem fel magamra, mert hagytam magam s a stt ezer csbtsnak. Harcoltam az jszakval, ha mr flek akkor megharcolok, legyek ber. Be nem lttam, hogy le nem gyzhetem…
Kell az j. Egy j lap. Egy msfajta nap. j lehetsgek, jobbak s szzszor jobbak, csak lni tudjak velk, csak lni tudjak velk – ezt adjad.
Ansbach, 2009. janur 27.
|