Betekints
mTimi 2009.07.10. 07:40
Kistlok a vilgbl, hogy egy msikba jussak. Hol van nhny nyitott ablak. Hol van nhny j sz, mit hallok kiramlani, ahol van meleg s otthon illat, mi jzanul fejbe csap, s arcomba kilt: bredj fel gyermekvilg!
tstlok oda, ahol macskakves ton, a tavalyi sz lehullott barna leveleit rgom. Oda ahol elakad a lbam, megbotlok s gurgulzva tr fel a nevets, s nevetek… Oda, ahol ismers a hzfal, kezem hzom a falakon s a festk porr vlva a fldre hull.
tstlok egy msik vilgba, ahol a fa nem rnykot ad rva. Ahol a virg nem dekorci, s nem kt hnap a vakci.
tstlok egy msik vilgba, amit magam teremtettem. Mindent lt szememben rltsg szikri pattognak, mert rlt vagyok ha jobbat vrok, mint amit rm hagytak rksgknt az elmlt szzadok.
Hremet, j hremet nem vettem, pletykkon nevettem, nevemet naggy nem tettem, amit rossz pnzbl vettem jv nem tettem. Nem kell az ami neked kell, s ha reggel a nap kel, nekem kelnem nem kell. Kellene az ami szvedben minden hajnalban letre kel, de nem kell amit megl az agy mieltt szvedre hallgatnod kell. El akarom hagyni, mit rm akartl hagyni, mert nekem nem j, egy raks szemt, annyi.
Milyen knny elmeneklni, szavak mg bjni s remlni hogy meg nem tallsz. Mert ha megtallsz akkor rajtad kitr a frsz. Bujklok a betk mgtt s amit rlam hiszel nem helytll, mert aki n vagyok itt az csak egy helyettem ll, de helyt nem ll fura bet lny, aki addig bjcskzik, mg egy ipszilon mgtt a mzsm fel nem lktt. S te rm talltl, meglttad ki rt, megijedtl s belm rgtl, szltl msoknak s megijedtek belm rgtak, azta csak otthona vagyok a fl talpaknak. Igazsgom hazugsg, s ami igazsgom az neked remny, hogy hazugsg. Hazugsg s igazsg, kz a kzben jr, eskvi ceremnin jelen van a boldog pr. Br rmk nincsen, gyermeket e frigy okd, ennek csakis magadban keresheted az okt.
Most elmegyek, az ipszilon mgl felllok, leporolom ruhm, felmszok egy krdjelre, s krdsedre csak integetek neked, onnan a tetejrl le.
Ansbach, 2009. jlius 10.
|