Hello csak azt akarom mondani, hogy van egy kis id�m, ha felj�ssz hozz�m, hozz valami olcs� lik�rt. Megiszom �s eliszom, mindet, mindent, �s elmondom, hogy hozz�m j�tt�l de n�lk�lem m�sz haza. Elmondom, hogy hossz� volt minden �jszaka, elmondom, hogy senkim volt�l de a mindenem lett�l �s ezt nem b�rja el az �rz�st hordoz� ember alapzata. Sok lett�l �s r�m n�tt�l, mint gomba a f�ra, egyoldal� adok-adok az lett ebb�l a testi-lelki mennyei kapcsolatb�l, f�lek, hogy goromba leszek. De menj haza. Fel se gyere, ink�bb most elmondom, hogy egyir�ny� utca, amiben k�sz�lsz �s forog veled a forgathat� utca minden t�kr�s ablaka. K�v�lr�l n�zlek �s �lvezem szenved�sed, mert kinyitottad bennem az �tj�r�t ahol felsz�nre t�rt a m�lyr�l az �rd�g, �s nem lettem t�bb mint egy d�g.

Gyere ink�bb fel hozz�m �s utolj�ra megadom, amit akarsz, elj�tszom az angyalt, hogy k�pzetedben a m�ltnak j� nyoma maradjon. De tudd, hogy minden percben kapartad sz�vem, sajnos k�v�lr�l �s v�rem j�rta �t az �gyat, amiben fek�dtem, �s v�rem �ztatta minden utc�t ahol hat�sod alatt megfordultam. Lelkem apr� foszl�nyai sikongva keringnek �s engem keresnek minden olcs� l�nyban, hivatali kurv�ban, szem�veges k�nyvt�ros l�nyban.

L�zasan olvasom soraimat, mit r�gen neked �rtam �s beteg testem l�ki ki a be nem fogadott szerelmet, mert t�l sok lett amit oda k�pzeltem. Kinyitottam a var�zsdobozt, amit m�lyre eltettem, mert tudtam, hogy tele van �s ha valami kell, csak beleny�lok, kezemre ragad a rengeteg var�zs mit abba beletettem. Kinyitottam de a kis l�da sem adott, csak h�zta be a kezem. Mikor m�r f�jt, hogy egyre m�lyebbre mer�l�k saj�t �ress�gemben akkor seg�t� kezet ny�jtott a sors �s minden mi ir�ny�tja �letem, kih�zott a m�lyr�l �s k�t l�bra �ll�tott itt ebben a val� �letben. F�jt minden izmom, hogy testemet tartanom kell, de nem �rdekelt mert tudtam hogy f�jdalmam a jelen sz�li �s teremti meg percr�l percre az �letet mit gyermekkoromban elk�pzeltem.

R�zsasz�n f�k n�ttek f�l�m �s r�zsasz�n aut�ban robogtak az utc�n az emberek. Zsin�ron h�zogatott kezeiket l�ttam. �lmom halott volt m�r akkor mikor megsz�letett �s feln�ttk�nt kellett r�d�bbennem. R�m szakadt a m�ltam ezer hib�ja, de er�s vagyok �s m�r tudok a l�baimon biztosan �llni. Mindent megbocs�tok magamnak mert nagylelk� vagyok �s nincs mi visszafogjon, most, hogy elindultam.

Ne gyere fel hozz�m, mert nem akarom. M�r d�lib�bos deleddel elkezd�d�tt az alkonyod. Maradj csak magadnak, legal�bbis engem hagyj. Nagyobb lettem, mint valamikor is gondoltad volna, f�l�d n�ttem �s vil�gom ura vagyok ahonnan �zott fekete vir�god a rohad� szem�tbe v�gom.

J� volt ezt �gy elmondani, rem�lem az�rt �letben maradsz, �gy n�lk�lem is, hogy nincs m�r a k�lcs�n sz�v mi v�redet keringtesse hazug testedben. K�rmeimet kiemelem tenyeremb�l mit d�h�mbe oda belev�stem, sz�m mosolyra h�z�dik �s szememnek �jra f�nyt ad a jelen, aminek t�bb csod�ja van, mint amennyit valaha is a kis l�dik�ba z�rtam.

�ton vagyok, ha el is akadok, ugrom egy nagyot �s egy sokkal jobb helyre �rkezem. K�sz�n�m a figyelmet, agyam kapcsolt, lelkem �ssze�llt �s sz�vem �jra v�r�sl�en, eg�szs�gesen dobog.

Ansbach, 2009. szeptember 6.