Hogy hogyan értem ide
mTimi 2010.11.01. 19:23
Hogy hogyan értem ide. Kiszakadtam a fényből és belezuhantam ebbe a rejtett paradicsomba. Testet ölthettem újra, hogy bőrömön át érezhessem miről máshol csak képzelődtem. Az illatokba burkolózva, a napfény melegétől, az élő élet fáradtságától lazán elnyúlva figyelek, hogy jelen legyek a pillanatban. Annyi szennyezett réteg fedi el a lényeget, annyi a helytelen út felé mutató segítség, mi elvezetne onnan ahová jöttem, és sikerül, sikerül, mert nézd meg hányszor eltévedtem.
Be kell csuknom szemem, hogy újra lássam magam, be kell csuknom szemem, hogy feltöltsem ezt a csodás világot szeretettel. Elhaló kéréseit hallva szívem felforrósodik és szeretem, szeretem ezt a Földet és a rajta élőket olyan hévvel, hogy mindig adok egy új napot a mának.
Hozzám sem kell érned, rám kell sem nézned, hogy tudd, gondolok rád. Én sem emlékszem már, mert elfordultam onnan ahonnan jöhetett volna a felismerés, de ne bánkódjunk ezen, mert még bármi lehet.
Tedd fényed fényembe, forogj körülöttem, hogy ketten többek legyünk, mossuk tisztára elhomályosított lényünk, hogy a jobb jövőben már mi is élhessünk.
Mennyi érhetetlen mondat. Bár ki tudnám fejezni magam. Nézz rám én élek, én most érzek és annyi de annyi hatalmam van. Jót kell, hogy teremtsek.
Bp. 2010. október 27.
|