Csak vár
mTimi 2011.03.09. 21:39
Csak vár forrongón és némán, kétség kívül a részem, ha akarattal kimetszem is érzem. Átölel és teremt világot, órát, pihegő nappalokat és álomnak álcázott vágyat a szerelem. A szerelem, mi ezer és ezer ló, bezárva öklömnyi szívembe és duzzad, robbanni akar túlfűtött , hitem szerint jégen tartott energiám. Évekbe zárt évezredek dörömbölnek tákolmányom jeges kapuján, és ha hangosabban beszélek sem tudom elnyomni a dübörgő lármát, amit ha kiengednék elveszteném uralmamat önmagam fölött. Ha jönne egy, csak egy jönne, kinek tüzének közelsége milliméternyi törést okozna kapumon, a világom megtörne.
A kegyes burok mögül olyan rezgések törnének felszínre, hogy hullámokban mosná el határvonalaimat az új világ.
Nincsenek, már nincsenek hibák. Lépések vannak, egyre feljebb és feljebb, rólam szóló imák.
Ringatózva fekszem szunnyadó felszínem hálóján, a világ kivár.
Bp. február 16-17, március 3.
|