[Friss hozzászólások] [415-396] [395-376] [375-356] [355-336] [335-316] [315-296] [295-276] [275-256] [255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
Örülök, hogy tetszett Ibolya, nekem ennyi tökéletesen elég.
Moon
|
| Moon, Ibolya koncerten nekem mindig mosolyognom kell. Jó kedvű vagyok és elfelejtek mindent amivel egészen addig foglalkozom. Ez a koncert is ilyen volt.
Az, hogy az emberek hatására mi indult el bennem, az egy más kérdés. Privát mélben ha igényled, bővebben kifejtem. Nem szeretnék senkit megbántani vagy akármi...
Én legszívesebben egy külön boxban lettem volna. ahonnan senki mást nem látok és hallok. de nem.
Timi |
Nem beszámolóra gondoltam, hanem valamire, ami elindul benned a koncert alatt, után... Ibolya vagy bármilyen más ottani élmény hatására…
Moon |
Nem szoktam írni beszámolót Moon. Nem is akarok. Ezt meghagyom másnak :)
Timi |
Az OIRO-n láttam, hogy az Old Man'sbe készülsz. Írsz majd valamit róla?
Moon
|
Na igen. Régen és most. Más minden,ebből a szempontból. sajnos (?). nem tudom,én azt nem ismertem. Csak ezt. Nekem ez tetszik, kóla, pattkuki, csámcsám, zörgés. ha zavar is, de ez van. én sem járok sűrűn, de majd változik ez. Most inkább színházra lennék kíváncsi, azt nagyon szeretem és mégsem járok.. hm
Timi |
Nekem egy kicsit várnom kell, mert nem járok „moziba”, jó negyedszázada voltam utoljára, pedig filmmániás vagyok. Régen is csak két-három filmszínházba (nem moziba!) lehetett elmenni a közönség miatt. Például a Filmmúzeumba, a Toldiba, az Urániába. Nekem a filmszínház templom volt, nekem ott Antonioni és Fellini misézett. És most? Kóla és popcorn… Szóval, ez már nem az időm.
Moon
|
Én sem tudom, hogy bennem mikor és miért merült fel...csak úgy jött. Megnéztem a castin-mozi.hu oldalt, tetszik, csak még be kell fejezniük rendesen mert most még hiányos. Alig várom már, hogy mehessek a moziba megnézni :)
Timi |
Lehet, hogy fiatalon sem tudtam? Ha jól emlékszem, sosem merült fel bennem ez a kérdés.
Moon
|
Még nem jártam a blogban, most pótolom. Tisza Kata blogot.
ma voltam interjún, egy nagy xar volt. illetve a munka volt nagy xar. azt hiszem beadom a derekam és megyek call centeresnek. brühühühü :( ilyen egy életet...
Moon, érdekes, hogy az idősebbek nem tudják milyen tárgyak lennének. Senki nem tudja, akitől valaha megkérdeztem, senki. Érdekes hmmm
Timi |
Jobban szeretem az ilyen mondataidat: „Viszont egy baj van, nem tudom a válaszra a további válaszokat.”
Érdekesnek találom a konzervnyitót és a fiókot. Délelőtt olvastam, azóta többször is eszembe jutott, hogy én vajon milyen tárgy szeretnék lenni. És nem ugrott be semmi. Nem tudom, hogy jelent-e ez valamit. Talán csak azt, hogy már teljesen szétírtam az agyam. Naponta tizenkét óra a gép előtt. Na mindegy.
Tisza Kata blogjában jártál már?
http://tiszakata.blog.nlcafe.hu/
A Coelho-fórumot már ajánlottam, arra emlékszem. Ott voltál már?
http://www.coelho.hu/forum.php
Moon |
megnéztema Maslov féle tüttürüttütüttürü-t és rájöttem, hogy ezt már közgázon vettük az iskolában. csak már el is felejtettem.
Timi |
hihi ezen már gondolkoztam! ha tárgy lennék, akkor konzervnyitó szeretnék lenni vagy fiók :) :) a kérdésekre pedig válaszolok, de tényleg csak magamban. Viszont egy baj van, nem tudom a válaszra a további válaszokat.
Timi |
Miért is kellene, hogy zavarjon, ha nem illesz „bele a 20 évesek sablonába”? Szerintem egyébként többféle húszéves-sablon létezik, ahogy bármely más korosztály esetében is. Úgy gondolom, hogy az életkor csak árnyalja a közös attitűddel, habitussal, EQ-val, SQ-val, ízlésvilággal stb. bíró embercsoportokat. Ilyen szempontból akár több hasonlóság lehet egy negyvenes és egy húszas, mint mondjuk két húszas között. (Például a neműkön és életkorukon kívül mi a közös a húszas plázacicákban és bölcsészjelölt lányokban?)
Miért vannak olyan periódusaid, amikor bántani akarsz bárkit is? Nem valamiféle védekezés motiválja?
Miért vannak olyan periódusaid, amikor szereted, hogy nem akarnak szeretni? Nem valamiféle félelem áll mögötte, hogy nem fognak szeretni, és nem azt próbálod megelőzni?
Csak azért kérdezem ezeket, amelyekre csak Magadnak válaszolj, nekem ne, mert ellentétesek a szükségleteink (lásd a Maslow-féle szükséglethierarchia modellt – írd be a keresőbe, ha nem ismered) keltette motivációinkkal.
És természetes, hogy bonyolult, hiszen emberek vagyunk. Mi szeretnél lenni, tán dobókocka? Ugyan már!
Moon |
Nincs-et? az melyik? Sztem csak a bevezetőre gondolhatsz, hogy: nincs. Nem tudom mi a főcím.
Nnna, úgy írok ahogy jön. Így jön belülről, nem igazítok, csak az általam észrevett nyelvtani hibákat. Hogy miért ilyen? Mert ez vagyok én. Hogy miért ez vagyok én, 20 évesen, fiatalon? Ez húsz év története. De leginkább az elmúlt öt évé. Valahol nem zavar, hogy nem illek bele a 20 évesek sablonába. Van mikor igen. De igyekszem elfogadni magam és szeretni. Ami nehezen megy sokszor. Egyszerűen nem tudom felfogni és megérteni az egyetemista volt osztálytársaimat, hogy mi az életfelfogásuk. Nem bírom ki velük, cinikus vagyok és sértően fogalmazok, mert sérteni akarom őket. Nem érdekel, hogy utána nem fognak szeretni... Na, ez az egyik "arcom". a másik a laza, mikor senkit nem akarok megbántani, és egyáltalán senkivel nem akarok kapcsolatba kerülni, mélyebben meg főleg nem. Szeretem a távolságot, és szeretem, hogy nem akarnak szeretni. Máskor pedig sóvárgok utána... Bonyolut Moon, nagyon.
Ez az egész Én dolog. :)
Ezért nem naplót vezetek, hanem ilyet. Történeteket, gondolatokat.
Timi |
Elolvastam a „Nincs”-et. Nehéz szövegeket írsz, többször át kell rágnia rajtuk magát az embernek. Hogy írod őket? Automatikus írással születnek, vagy hagyod a tudati kontrollt is működni? Netán utána engeded rá? Miért ilyen komor a világ(od), amelyik megjelenik például a „Nincs”-ben is?
Moon |
A hitnek szerintem kétféle funkciója van. Az első az önmagunkban való hit (mint Nálad is, nagyon helyesen), a második egyfajta általános pozitív várakozás az emberekkel, a dolgok folyásával, általában a világ dolgaival, legfőképpen a jövővel szemben. A hitnek pont a nehéz pillanatokban kell a legerősebbnek lennie, és nem szabad meginognia. Nem a Te hibád („csak” Te szenveded el), ha nem fedezik fel a tehetséged. Rembrandt szegényházban végezte, pedig aggkorában festette a legjobb képeit. Te is tudsz hasonló példákat. Nálad idősebb gyermekeim diplomások (fiam duplán), nyelvvizsgákkal, többféle szakvizsgával, és egy évig vártak rá, hogy munkát találjanak, de még mindig úgy érzik, nincsenek a képességeiknek és képzettségüknek megfelelő helyen. Ilyen a világ, de ez a világ hibája, nem a miénk. Attól mi még jók vagyunk.
Moon |
Akkor én vagyok a kivétel. Engem van amikor elhagy. Talán azért mert legfőbbképpen magamban hiszek és mikor ilyen helyzetek adódnak, hogy az amit magamért csináltam(tanulás, vizsgák) nem használnak, nem elég, nincs hatása-letörnek, és a magamban vetett hitem töpörödik el. Nehéz dolgok ezek. Volt hogy az élet sem volt fontos, nemhogy az oxigén, a hit. Így egy kicsit másabb. Nem tartom könnyű esetnek magam. De ennek nyilván célja és oka van ;)
Timi |
Szerintem a hitet éppúgy nem lehet szüneteltetni, mint ahogy az életet sem. Kicsit sem. Te nem így gondolod? A hit talán a lélek oxigénje, vagy valami hasonló. Hagyjuk el a felesleget: a hit a lélek oxigénje.
Moon |
:) Igen. a hit. Hát van mikor kicsit erősebb és van hogy abszolut nem. most a nem korszakát élem.
Timi |
[Friss hozzászólások] [415-396] [395-376] [375-356] [355-336] [335-316] [315-296] [295-276] [275-256] [255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
